Harmatpont mérés sűrített levegő hűtőszárító után

A hűtőszárító a sűrített levegő kezelésének klasszikus szárítója. A hűtőszárítóval kb. 2-5°Ctd nyomási harmatpont érhető el. Így véd a vezeték korróziójától, a termékkárosodástól és a sűrített levegővel működtetett meghajtások és készülékek károsodásától.

A piacon kapható hűtőszárítók többsége csak a hűtőegység hőmérsékletét méri és ellenőrzi, de a sűrített levegő tényleges nedvességtartalmát nem.

A puszta hőmérsékletmérés azonban a következő okok miatt nem elegendő:

• A beszívott levegő megnövekedett páratartalma (pl. forró és párás nyár) a hűtőszárító túlterheléséhez vezet. Bár a hűtőkészülék hőmérséklete állandó, a levegő teljes nedvességtartalma nem tud kondenzálódni. Eredmény: A hűtőszárító utáni harmatpont magasabb, mint amit a hőmérsékletmérés mutat.
• A megnövekedett sűrítettlevegő-fogyasztás a szárító túlfutásához vezet. A szárítóban a túlzott légsebesség miatt nincs idő a sűrített levegőnek a megadott 3 °C-os kondenzációs hőmérsékletre történő lehűtésére. Eredmény. A hűtőszárító után a sűrített levegő harmatpontja magasabb, és ezért maradék nedvességtartalma magasabb, mint a megadott hőmérséklet.
• Még egy kiválóan működő és tervezett hűtőszárító esetén is előfordulhat, hogy a beépített kondenzátumleválasztó meghibásodik, és a keletkező kondenzátum nem kerül elvezetésre. A már száraz sűrített levegő magával viszi a kondenzátumot, és így ismét magasabb harmatpontot kap.

Egyszerű és megbízható harmatpont-riasztóként ajánljuk DS52 harmatpont-riasztókészletünket.